HU / EN

A MAI MÁTÉSZALKA FOTÓKON

2011. szeptember 18.

A MAI MÁTÉSZALKA FOTÓKON

1888-ban a mai Magyarországon elsőként itt gyulladt fel az elektromos közvilágítás.
Itt nevelkedett Hollywood alapítója az Oscar-díjas Zukor Adolf.

Mátészalka a Fény városa

Tenyérnyi hazánk számos települése büszkélkedhet híres emberekkel, írókkal, költőkkel, feltalálókkal, művészekkel, történelmi eseményekkel.

A magyar  technikatörténet egyik legjelentősebb eseménye éppen Mátészalkához kapcsolódik. Kevesen tudják Mátészalkáról, hogy miért a Fény városa?

Legtöbben csak úgy emlegetik városunkat a közismertebb ballada kapcsán, hogy "Mátészalka gyászban van". De miért is van gyászban? Mert Gacsaly Pesta halva van.

De ki volt Gacsaly Pesta? Az 1860-as évek Mátészalkájának egy jó kiállású, stramm legénye volt, akit a Jóisten hatalmas férfirővel áldott meg. Imádták a szalkai lányok, de hiszen ez így természetes. A baj ott kezdödött, hogy hamar híre ment ennek a "nagy természetnek" és szalkai asszonyok is jogot formáltak Pestára. Talán még ez is rendjén való, de az igazi galibát az okozta, hogy a bíró felesége is szerelmes lett Pestába. De hamar a bíró fülébe jutott, hogy csorba esett a becsületen. Ekkor megbízta a szalkai legényeket, hogy Pestát tegyék el láb alól. A mai jog nyelvén ez így hangzik: szerelemféltésből, előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel, csoportosan elkövetett életellenes tevékenységre való felbújtás, melynek következménye széles rétegeket hátrányosan érint. És bizony Pestát a legények egy kocsmai mulatozás után meglesték és egy duplaélű késsel szívenszúrták, és a különös kegyetlenség okán egy rézfokost is a fejébe vágtak. Ez a balladában meg is jelenik eképpen: "...hazafelé mentében dufla kés a szívében, rézfokos a fejében...".

 

A gyászban lévő Mátészalkából hogyan lett mégis a Fény városa? 1864-ben Schwartz Mór és testvére Jakab, korszerű mezőgazdasági gyártelepet hoztak létre, gőzmalommal, szesz és likőrgyárral. A Párizsi Világkiállításon járva megláttak egy egyenáramú dinamót melyet megvásároltak cégük korszerűsítésére. A gyártelepről azonban elvezették az áramot saját lakásukhoz is, így a mai Magyarországon elsőként hozták létre 1888-ban a közcélú világítást New York-kal egyidőben, Párizs után két évvel, és Budapestet öt évvel megelőzve. A mai Mátészalkán a Kossuth utca 16. számú ház őrzi az első magyar villamosított lakóház emlékét. A dolog érdekessége, hogy az utolsó villamosított település Magyarországon, a Mátészalkától alig 20 kilométerre lévő Bátorliget, ahol 1963. augusztus 20-án gyulladt ki a villanyvilágítás.

 

A Fény városa mellett, némi túlzással nevezhetjük Mátészalkát Hollywood bölcsőjének is, ugyanis a zemplén-megyei Ricsén 1873-ban született Zukor Adolf, korán árvaságra jutott, és iskoláit Mátészalkán végezte a zsidóiskolában, 16 évesen innen indult Amerikába, ahol megismerkedett a mozi ősével, az un. vetítő bódékkal, amelyben meglátta az üzlet lehetőségét. Megalapította az első mozivállalatot, majd azt követően meglapította a Paramount Pictures filmvállalatot, mellyel Hollywood alapjait rakta le. Zukor Adolf 1976-ban 103 éves korában Hollywood örökös elnökeként halt meg.

Életművéért 1949-ben Oscar-díjat kapott.

 

Az I. Világháborút követően egy szintén mátészalkai szegény szabólegény kivándorolt Amrikába, ahol megismerkedett egy gyönyörű lánnyal. Az ismeretségből barátság, a barátságból szerelem, a szerelmből házasság lett. Ebből a frígyből született egy gyönyörű gyerek, akit úgy hívtak, hogy Schwartz Bernát. A mindennapi történetet az teszi érdekessé, hogy ez a fiúcska később Tony Curtys néven vált híressé és írta be nevét a filmművészetbe a legnagyobbak közé, mind e mellett Gacsaly Pesta késői utódaként boldoggá tette a világ szépasszonyait.

 

A technikatörténet másik jeles alakja Zielinszky Szilárd, a magyar vasbetonépítészet megteremtője, az első magyar mérnök doktor, a Magyar Mérnöki Kamara megteremtője szintén Mátészalkán született 1860. május 1-én. Életét és munkásságát bemutató albumot ajánlom a mérmöki szakma képviselőinek.

Városunk szülöttének emlékét a Szatmári Múzeumban őrizzük, Mellszobrának avatására a mátészalkai Fényes Napok kulturális, idegenforgalmi fesztivál keretében kerül sor.

 

És mi lett a hírhedt "fekete vonattal"?  Füstje rég elszállt, csak a legenda maradt. Helyét pezsgő gazdasági és kultúrális élet váltotta fel, így lett Mátészalka a szatmári térség, gazdasági, oktatási, kultúrális, közigazgatási központja.